az isten bassza meg ezt a társadalmat. vagy 20 oldalnyi spam kommentet töröltem. hát milyen egy csökött világ ez hogy letuszkolják a kurva reklámot a torkunkon. még jó hogy blokkolta. faszom az egészbe. degenerált korcsgecik. és persze nem csak akik ilyen retkes szar programokat írnak, hanem szinte mindenki. akik megasztárt csinálnak, akik zsűriskednek, akik szerepelnek, akik nézik, a kapzsik a buták és még annyi más fajta emberi lény. egy csepp szimpátia nincs bennem irányunkba. gyűlölöm a fajtánkat. hogy rohadnánk meg. és ebben pszichológiailag semmi önutálat. olyan vagyok mint az xmen. meg persze nem csak én, hanem néhányan itt ott. mindenki más egy letűnt faj tagja, egy buta és öncélú lény, az ember utolsó példányai. és esküszöm az égre mind felfordul.
teljesen felesleges bármit is írnom. a látogatottságommal baromira nem függ össze, és amit mondok, rendszerint baromira nem érdekel senkit. elvégre az ideálkommunista eszmék a kapitalizmus dögvirágkorában cseppet sem kelendő gondolatok. mai nyelven szólva, szarik bele mindenki. vannak jobboldaliak, vannak baloldaliak, vannak liberálisok, vannak konzervatívak, humanisták, anti-humanisták, és mindegyik téved. na meg a többi is. bárki hisz bármit, téved. csak abban lehet bárkinek igaza, ha azthiszi téved. és felmerül bennem: talán tévedek? egybehangzó véleményem, hogy nem. és az is mindegy bárki elhiszi-e hogy igazam van, hogy megváltom-e a világot, hiszen úgyis mind itt pusztulunk ezen a kormos felszínű tűzgolyón, úgyhogy mindenki megbaszhatja a modern civilizációt. ez, csak ez tölt el reménykedéssel... abban bízom, hogy fajunk kimúlik ezen a parittyakövön, és nem eszi be magát a bolygóközi térbe, mint a csótányok a vizesblokkba. szapora, szívós és kártékony. nagyon utálom. és nem a csótányról beszélek...
tömve vagyok látogatóval. és még mindig az a vers a legolvasottabb, de nem találtam hivatkozást rá sehol, pedig ki akartam deríteni hogy terjed. de mindegy.
másik. vajon mit takar a statgép átmeneti hibája? én valahogy úgy értem: átmenetileg,március 4.-étől a kozmosz szétszakadásáig.
ja és azt még nem is írtam, hogy építettem ikozaédert bazmeg.
semmi más érdemleges nem jut az eszembe... már persze a szokásoson kívül, amibe most nem kezdenék bele, de láttam reklámokat...
építettem bazmeg dodekaédert
mi a büdös lófasz van, hogy 3 napja 0 látogató? mert oké egy kicsit visszaesett az elmúlt 2 hétben de 0??? hát a faszom történik? nulla sose volt. szóval azthiszem hogy: elbaszott kurva freeblog basszatok valamit ezzel a szarral. faszom. hogy finom legyek és nőies.
mit gondoljon az ember amikor egy csillagflottatiszt kézen fogva elvisz egy kislányt a holofedélzetre?
vagy csak én gondolok mindig a legrosszabbra
beszélgettünk, nekem pedig eszembe jutott valami és kérdem, hogy végül megkapta-e azt a munkát. mire ő, hogy honnan tudok én arról, mire én, hogy hát beszéltem másokkal akik mondták, mire ő valami olyat mondott hogy miért nem tudom már békén hagyni. aztán felébredtem.
már az álmaim is elutasítanak engem.
régen legalább olyankor újra összejött. az ébredés persze úgy is szar, de... így még emlékezni sem lehet valami szépre.
minél okosabb az ember, annál boldogtalanabb.
és én kibaszott okos vagyok
szereken és gépeken él az ember.
anyagi természetéből eredő tökéletlenségét teljesítette ki globális civilizációjában.
érzelmei, egyéni gondolkodása létrehozta a rosszat és jót, létezésével megosztotta a mindenséget.
hát kell ez nekünk???
tegnap az az érzésem támadt, hogy mindjárt elveszítem a légzésképességem, a tüdőm leáll, és megfulladok. az aggodalmam némiképp enyhült, mivel még élek, és levegőt is tudok venni. legalábbis úgy ahogy :D
úgy döntöttem hát, hogy írok pár gondolatot, hogy ha mégis elpusztulnék, még legyen valami jele az életemnek, és a halálomnak.
tegnap néztem egy dokumentumfilmet, és a végén volt egy érdekes gondolat. alapvetően a téridőről és szerkezetéről volt szó, érintve a húrelméletet. ami szerint 9 vagy még több dimenzió van. mire egy másik tudós előállt egy zseniális elmélettel, amit mikroszkopikus szinten bizonyítani is próbál, miszerint a világ 1 dimenziós :D a tér 3d-s szerkezetét egydimenziós vonalak térbeli hálózata építi fel. igazán csavaros elképzelés :D
másfelől.
mi az élet? hogy a ti életetek mi, azt ugyan nem tudom, de azt igen, hogy az én életem a felcsavarodott téridő. lényem, tudásom, véleményem; minden ami alkot engem, a valóság más síkjain történő összesűrűsödések eredménye. a testemet alkotó részecskék és benne megkötött energia, mint ahogy a sötét anyagra felfűződik a rendes anyag és a tér, úgy alkot engem egy magasabb rendű létsík.
a rettegés ami a test mulandósága felett érzek, annak az eredménye, hogy a mélyben kötött energia, információ formájában szabadul fel, de alsóbbrendű agyszövetem képtelen értelmezni. csak annyit ért, hogy amit mélyen tud, meggyőződése a végtelenségéről nem érvényes. ez az oka a hipochondriámnak és a pánikrohamjaimnak. alsóbbrendű agyszöveteim kapuját megnyitottam felsőbbrendű ösztöneim és intuícióim előtt. létrehoztam egy programhibát.
talán a lelki egészségem is felemésztem, ahogy testem végletekig kihasználom, de ez csak egy pillanat, mialatt időtlen örökkévalóság öleli körül a bennem mélyen, egy görbült térben létező alkotóelemeket. és amíg élek tovább fogom feszíteni a határt. elmémben egymásra nyitom a teret és a mindenséget. és amikor meghalok, bomló testemből kiszabadul a végtelenség: én.
korábban linkeltem az enter the void stáblistáját. a filmről nem akartam írni, azthiszem meg kell nézni. ma pedig láttam egy filmet. szintén francia, és mintha.. áthallások vettem volna észre. ugyan az alapfelállás teljesen más, mégis. a testben való létezés ábrázolása nagyon hasonló. a mostani film címe Szkafander és pillangó
akartam egy kis személyes blokkot. milyen érzéseket mozgatott meg bennem, hogy mennyire jó lenne kifejezni a szeretteimnek minden fontosat és mulaszthatatlant, de hagyom inkább.
directed by John Krickfalusi
aki csak egy jelenetet is látott valamelyik munkájából, szerintem azonnal felismeri.
nincsen már semmi szép
amit elmondanék,
nincs már egy csepp öröm sem
Föld kérgén a létben.
se kívánság, hit, nyugalom,
boldogság, se nyugaton...
se boldogság, se bizalom.
sötét az elme, sötét a lélek,
mint minden tolvaj, az ember is kedveli a sötétséget.
de remélem a generációm még megélhet
egy fényes, boldog újévet.
mennyi van még?
a legtöbbet már eltemették?
vagy ez még csak a kezdet,
és ennél csak többen lesznek?
miért bennük az a szükség,
hogy orrukat bele üssék
mindenbe?
így lettek teremtve?
istentől való?
random anyagcsomó?
van a mélyben lelke?
vagy magasabb-rendű funkciói hajszolják őt őrületbe?
honnan jött és mi végett?
és ha mindent feléget,
hová jut és mivé lesz?
utálom az egészet.
sikerült leküzdeni a halálfélelmet :D
őszintén szólva ennek is megvan a maga bája, de néha szívesen átadnám valakinek.
mindenkinek van a keresztje.
hiába vagyok kibaszottul zseniális, az nem segít a neurózison.
mezítláb hajadon,
szalad a betonon,
nevet.
rajtad...
nem veled.
együttérzés. nemis...
az igazság hallatszik.
remélem hallod te is,
mert sosem lesz újságcikk.
feltárom neked
nyíltan az életet,
még alig meséltem,
és máris vége lett.
csak írnom kéne valamit. ez a hónap már most túlszárnyalta az eddig rekordot. egy hete tart a dömping. semmilyen bírálót nem akarok mondani, nem célom népszerűt alkotni. persze vágyom rá, de attól még azt fogom csinálni, amit szeretek, nem amiről úgy gondolom népszerű lesz. nem az a fajta alkotó vagyok. most is csak azért jöttem, mert olyan nagy a látogatás, hogy csak nem maradhatok pont most néma. de már megyek is.
ez az utolsó bejegyzésem igazán népszerű. jellemző, hogy nem egyezik az ízlésünk, ugyanis szerintem ennyire nem lett jó.
Közkézen forog,
Nagy arany farok,
Szájára veszi.
Közben pucsít,
Nyalja egy kicsit,
Ömlik a szennylé.
gyakran játszok a tömeggyilkosság gondolatával. nem képzelek konkrétumokat, igazából mindegy a módszer, de az elképzelés hogy az emberek ostoba tömegét egy hatalmas hullaheggyé tornyozom, boldogsággal tölt el. hogy most mi hozta ki belőlem?
a szomszéd néni produkciós iroda, meg a közönség aki nevetett. egy különleges alakulattal bevonulnék oda is, a tehetségkutatókba, meg a valóságshows ingatlanokba, meg a parlamentbe, satöbbi. profi kommandósoknak parancsba adni hogy lőjétek le a fegyvertelenek. ugyanis nem vicces, nem fontos, nem hasznos, nem jó, egyik se. különösen nem a szomszéd néni produkciós iroda. jaaaaaaj... nyilván csak a kurva elfolytások, meg felgyülemlett feszültség provokálja ki belőlem, és nem tudom miért vetem mindig papírra ezeket, de ha nem írom le, csak én fogom tudni :D pedig én azt akarom, hogy mindenki tudja, mennyire megvetek mindent és mindenkit, milyen kibaszottul gyűlölöm ezt a bolygót xD utálom utálom utálom. buták és csúnyák vagytok. gonoszak, kapzsik. süketek, vakok. testi-lelki nyomorultak. élősködők. férgek, patkányok, disznók, tetvek.
köcsögfa
2008 aug. 29.-e hajnali 3 óta pihent piszkozatként. semmit nem változtattam rajta. hosszabbra terveztem, ezért maradt eddig piszkozat. egy mese lett volna, de ha volt is története, nem emlékszem már rá. mostanra pedig megfelelővé vált. És mivel az írás nem változott semmit, azt kell feltételeznem, én változtam. nem igazán tudnám vizsgálatnak alávetni az okokat, de lehet, hogy már feladtam, a teljeset, vagy pedig megtaláltam a teljességet, a töredékben. elvégre így kell élni. az ember élet csak töredék. ezért amíg lehet, figyeljük a teljeset, próbáljuk megérteni, befogadni. gyönyörködjünk benne, borzadjunk el rajta, mindezektől teljes az élet. e logika mentén pedig önigazolást is találok, hiszen a haláltól, elmúlástól való félelem épp olyan fontos része a teljességnek. bele kell gondolnunk, és bele kell éreznünk, milyen is valójában embernek lenni. meg kell ízlelni a halált, a szenvedést, jóval azelőtt hogy megtapasztalnánk, mert akkor már késő.
Zöld zizegéstől zajos
Szelet támasztott Lajos,
És csak állt ott,
Mindenkire rákiáltott.